Az elméleti rekonstrukció készítésének lépései

1. A várleltárak (Lásd: „Korabeli leírások” menüpont), valamint korabeli térképek, várábrázolások (Lásd: „Galéria”), és a napjainkban megfigyelhető terepi jellegzetességek vizsgálata alapján az 1686-os állapot 2D-s tájrekonstrukciós kísérlete a korabeli utak, vízfolyások, víztükrök, illetve művelés alatt álló területek (erdők, vadaskert, szántók, kertek, majorságok, váraljai épületek) helyének lokalizálásával, a mai állapotra vetítve.
2. Az ismert, illetve az inventáriumok alapján feltételezhető épületek helyének meghatározása (Lásd: „Virtuális Szádvár menüpont - Alaprajz” opció), lokalizálása az eddigi kutatások, régészeti feltárások, helyszíni szemle, az inventáriumok összefüggéseinek, a korabeli vár alaprajzok, illetve a vár ismert funkcionális kapcsolatai és terepadottságai vizsgálata alapján.
3. Az épületek feltételezhető szintszámának meghatározása az várleltárak, az ebből leszűrhető funkcionális kapcsolatok, a geodéziai felmérés és helyszíni megfigyelések (Lásd: „Virtuális Szádvár menüpont - Gömbpanorámák” opció bekapcsolása) alapján.
4. Terepmodellezés a rendelkezésre álló geodéziai felmérések, térképek alapján.
5. A terep pontosítása a vár területén és közvetlen környezetében, a feltételezhető 1686-os udvari és csatlakozó terepszintek közelítő meghatározása az omladékok „virtuális” visszafejtésével. Az Udvar középkori járósíkjai meghatározásának alapvetése, hogy a mai terepszint az épületektől távoli helyeken (pl. udvarok közepe) a korabeli udvarszint közelében lehetett, sok helyütt kibukkanó termett szikla biztosan eredeti szinten áll. A feltáratlan épületek mellett, illetve falszakaszok mentén omladékréteggel kell számolni.
6. Az egyes falszakaszok, építmények minimális falmagasságának meghatározása a fennmaradt legmagasabb mérhető pontok alapján. (Lásd: „Virtuális Szádvár menüpont Didaktikus csík” opció bekapcsolása).
7. Az épületek, gyilokjárók járósíkjainak (födémmagasságainak) a meghatározása a rendelkezésre álló geodéziai adatok (gerendafészkek, nyílások magassága, stb.) és az inventáriumok funkcionális összefüggései alapján.
8. Az épülettömegek szükség szerinti kiegészítése a feltételezett szintszámok és a korabeli várábrázolások alapján.
9. Tetők szerkesztése a korabeli várábrázolások alapján.
10. Nyílások helyének meghatározása, következtetése a régészeti kutatás eredményei, a korabeli várábrázolások és inventáriumok alapján.
11. Részletképzés a korabeli várábrázolások alapján.
12. Grafikai és látványtervezés, modell-optimalizálás, finomítás, javítás, textúrázás, színezés.

Minden munkafázisban folyamatos ellenőrzés, a rendelkezésre álló adatok folyamatos összevetése!

Kelemen Bálint